A hőszivattyú berendezések manapság igen népszerűek. Ennek oka nem csak az, hogy működésükhöz elektromos áram szükséges, amit egy napelemes rendszer képes biztosítani, hanem az is, hogy megfelelő hőleadó eszközökkel (például: vízzel működő padlófűtéssel, háromlemezes radiátorral, fan-coillal) ez a technológia az egyik legköltséghatékonyabb fűtési megoldás lehet, amely egyben a legmagasabb komfortot is nyújtja.
A hőszivattyúk hőenergia előállítását teszik lehetővé áram és a környezet hőenergiájának felhasználásának segítségével. Működésük során a hőenergiát áramoltatják egyik helyről a másikra, lehetővé téve ezzel épületek fűtését és hűtését. Működésükhöz egy hűtőközeget használnak, amely elnyeli a környező levegő vagy víz hőjét. A hőszivattyú ezt a hőenergiát használja, hogy felmelegítsen egy épületet, vagy éppen a hőenergia elvonásával lehűtse azt.
Három fő típusú hőszivattyú létezik: levegő-levegő, levegő-víz és geotermikus, amelyekből a két leghatékonyabb a levegő-víz és a levegő-levegő. A levegő-levegő hőszivattyúk hőt vonnak ki a külső levegőből, és ezzel fűtenek vagy hűtenek, míg a levegő-víz hőszivattyúk a levegő energiáját felhasználva melegítik fel vagy hűtik le az ingatlan fűtő- vagy hűtőrendszerében keringtetett folyadékot. A geotermikus hőszivattyúk a földfelszínen és talajvíz által tárolt hőt használják fel az épületek fűtésére és hűtésére.
Három fő típusú hőszivattyú létezik: levegő-levegő, levegő-víz és geotermikus, amelyekből a két leghatékonyabb a levegő-víz és a levegő-levegő. A levegő-levegő hőszivattyúk hőt vonnak ki a külső levegőből, és ezzel fűtenek vagy hűtenek, míg a levegő-víz hőszivattyúk a levegő energiáját felhasználva melegítik fel vagy hűtik le az ingatlan fűtő- vagy hűtőrendszerében keringtetett folyadékot. A geotermikus hőszivattyúk a földfelszínen és talajvíz által tárolt hőt használják fel az épületek fűtésére és hűtésére.
A hőszivattyú azon az alapelven működik, hogy a meleg levegő, mindig a hidegebb felé áramlik. Alacsony hőmérsékletű környezetből (levegő, víz, talaj) vonnak ki hőt, és szállítják azt magasabb hőmérsékletű területre. A hőszivattyúk nem csak fűteni, hanem hűteni is tudnak, ráadásul energiahatékonyan képesek előállítani a fűtéshez és hűtéshez szükséges energiát, valamint használati melegvizet is biztosítanak. A modern berendezések elérhetnek akár 5-ös hatékonysági értéket (COP), ami azt jelenti, hogy minden felhasznált 1 kW villamos energiából 5 kW hőenergia nyerhető. Ez sokkal jobb hatásfok, mint a hagyományos fűtőberendezések hatásfokai. Mindezen felül nagyon alacsony a karbantartási igényük.
A monoblokk hőszivattyú rendszerek egy darab kültéri egységgel rendelkeznek. Ezekhez nem kell kalorikus csővezetéket telepíteni, mivel a kültéri egységet nem szükséges összekötni egy beltéri egységgel, hanem közvetlenül a fűtési/hűtési/használati melegvíz (röviden HMV) rendszerrel lehet összekötni azt. Ennek a beüzemeléséhez nincsen szükség olyan szakemberre, aki specializálódott a hűtőkör megbontásához és szereléséhez. Azonban fontos kiemelni, hogy mivel a vízcsövek mennek be az ingatlanba, fel kell tölteni speciális fagyálló folyadékkal és biztosítani kell a megfelelő hőcserélést beltéren, mivel nem keveredhet a fagyállós víz a fűtési rendszer vizével.
Az a tapasztalatunk, hogy hosszú távon a berendezés nem gazdaságosabb egy split (osztott) hőszivattyúnál. A monoblokkos hőszivattyú esetében szigetelni kell a csöveket, és fagyállót tölteni a hűtőközegbe, ami plusz költség, és legalább egy 20%-os hatékonyság romlást eredményez. Költséges a hőcserélője is.
Az osztott levegő-víz hőszivattyúk két egységből állnak. Egy kültéri és egy beltéri egységből. Ezeket össze kell kötni hűtőköri csővezetékekkel, ezért ehhez olyan szakemberre is szükségünk van, aki nem csak a vízcsöveket köti össze, hanem a berendezést a hűtőkörrel is, és erre van jogosultsága dolgozni. A hőszivattyú beltéri egységére kell ebben az esetben rákötni a fűtési vízrendszert, valamint a működéshez szükséges áramot. Az osztott rendszerű hőszivattyú nagyobb beruházási költséggel jár, mint a monoblokk hőszivattyú, viszont kisebb lesz ebben az esetben a fűtési rendszer hővesztesége, így még hatékonyabban tud üzemelni a rendszerünk.
Az osztott levegő-víz hőszivattyú integrált HMV tartállyal hasonló az osztott rendszerű levegő-víz hőszivattyúhoz, annyi különbséggel, hogy a beltéri egység az egyben a háztartási melegvíz tartály is. A beltéri egységbe integrált HMV tartály a beltéri egység méretét jelentősen megnöveli, azonban a modern kivitelezés miatt esztétikus a megjelenése. Méretezés tekintetében mindenféleképpen figyelembe kell venni, hogy a gép bizonyos időközönként ki fog állni HMV-t készíteni, ami akár komolyabb hanghatással is járhat és akkor éppen nem készít fűtési melegvizet. Továbbá nem csak a fűtési szezonban fog működni a gép, hanem a többi évszakban is, aminek a hanghatására fel kell készülni. Végül egész évben működik a gép minden nap, így csökken az élettartama. Ezen felül ezen berendezések jóval drágábbak, mint a sima osztott társaik. Ezen a ponton kell mérlegelni, hogy megéri-e nekünk a többletköltség azzal szemben, hogy a meglévő kazán készíti a melegvizet vagy villanybojler.
Bizonyos hőszivattyúk képesek a medence fűtését hatékonyan megoldani. Ehhez speciális berendezésekre van szükség, és kiváló tapasztalatra, ami nálunk megtalálható.
A hőszivattyúnak szüksége van egy felületre, amelyen keresztül hőt adhat le. Ezek lehetnek:
A hőszivattyúk terén több különböző kategóriás gép is elérhető. Az alacsony kategóriás eszközöket általánosságban nem ajánljuk, ugyanis a gyakran előforduló meghibásodások nagy kellemetlenséget okozhatnak. A közép- és a magas kategória között a legjelentősebb eltérés a zajszintben figyelhető meg. A magasabb kategóriás berendezések bár drágábbak, viszont csendesebbek, és éppen ezért lehet, hogy egy ilyen berendezés jobban megfelel egy adott ingatlanba. Továbbá, hatékonyságuk is valamelyest magasabb. Továbbá, a drágább és közepesen drága hőszivattyúk között még funkcióbeli eltérés is lehet.
A berendezés és a beüzemelés minősége elengedhetetlen a hőszivattyú élettartamához és hatékonyságához. Csak megbízható szakemberekre bízzuk a szerelést és karbantartást. Csak olyan közép- és magas kategóriájú garanciális termékeket használunk, amelyek szakszerű karbantartással túlélik a garanciaidőt. Meghibásodás esetén a kivitelező az első számú segítségünk, aki szakértelmével segít a probléma megoldásában. Garanciális belső meghibásodás esetén a kivitelező intézi a garanciát, melyhez szükséges a karbantartás igazolása. Ha a kivitelező nem elérhető, mi segítünk a megfelelő szakember kiválasztásában.
A hőszivattyút mint megújuló energiaforrást lehet számon tartani, mivel jelentős részben a környezeti hőenergiát (levegő, talaj, víz) használja fel fűtési vagy hűtési célokra, mindezt csupán kis mennyiségű elektromos energiát felhasználva (a hő és elektromos energia megoszlása hozzávetőleg 75% és 25%).
Fontos, hogy a lakossági berendezések H-tarifázhatóak, így az áram költség napelem hiányában is nagyon kedvező.
Nullázza le rezsiköltségeit, és tegyünk együtt egy fenntarthatóbb jövőért! Kérjen ingyenes visszahívást még ma!
Kérdése maradt? Olvassa el Gyakran Ismételt Kérdéseinket, vagy keressen minket bátran!